Mikor elkezdődött ez az év, még fogalmam sem volt róla, hogy kevesebb mint 3 hónap múlva, a tavasz beköszöntével, ennyit változik az életem. A legmerészebb álmomban sem gondoltam, hogy egyszer bármixer leszek (hozzáteszem nem is akartam, a vendéglátás egyik alfaja sem vonzott)......

És tessék most itt állok a bárpult mögött és keverem az italokat. Az évek alatt egy valamit már sikerült megtanulnom, hogy ha valami ellen nagyon tiltakozol, az tuti megtörténik veled. A' la ha az ördögöt a falra festem, megjelenik. Mondjuk ezen történések miatt okosabb lettem, tehát csínján bánok az ilyen jellegű kijelentésekkel, mint a: "én biztos nem csinálom ezt...., ez nem leszek.., ezt nem teszem.." Idén különben is megfogadtam, hogy befogom a szám és végre, ezentúl hagyom, hogy megtörténjen, aminek meg kell, nem tervezek előre el minden egyes lépést. Idáig ugyanis úgy működtem, hogy beírtam a naptáramba a programjaimat, betábláztam kb. a hét minden napját és a ha törik ha szakad elmélethez ragaszkodva, mindennek úgy kellett lennie, ahogy le volt írva. Csak ez egy idő után kezdett sablonossá válni és untatni. És elég ratyi érzés tud lenni, ha az embernek unalmassá válik a saját élete.

Amikor a tanfolyamot elkezdtem, csak egyet fogadtam meg, hogy jól érzem majd magam! Egy héten át tűkön ültem, annyira vártam már az órát. Nem azért mert annyira szeretek tanulni, szimplán tudtam, hogy ez más lesz, mint a hagyományos könyvekből magolós módszer. Hihetetlen mennyire élvezem az italkészítés minden apró fortélyát, az ízeket, a színeket, az alapanyagokat és a hangulatot, amit a hatodik koktél elfogyasztása okoz.

Ráléptem én is arra a bizonyos útra, amit a legtöbb sulit kinövő fiatal elkezd. Tudatlan és tapasztalatlan vagyok ezen a téren és bevallom kissé tartok is tőle..., de gyakorlat teszi a mestert, aztán majd belejövök, mint mindenki más! 

Ahogy ígértem, megörökítettem az összes koktélt az első óráról; nézzétek el, hogy nem tökéletesek megjelenésükben! Majd az ezredik Mojitom képét, már büszkébben mutogatom!   Pusszancs :)